A meglévő külszíni bányamunkálatok térképe
A meglévő külszíni bányamunkálatok: a külszíni fejtések javasolt helyszíneit jelentősen érintik a már meglévő külszíni és föld alatti bányamunkálatok. Jelenleg két külszíni bánya – Várhegy és Kirnyik – és számos meddőhányó található a vidéken.
A meglévő föld alatti bányamunkálatok térképe
A meglévő föld alatti bányamunkálatok: jelenleg mintegy kétmillió köbméternyi vájat található a föld alatt, ez hozzájárul a savas vizek természetes kialakulásához.
Feltárás, geológia és aranytartalékok
A Roşia Montană Gold Corporation Rt. nagyszabású érctelep-feltárási és -kutatási programot hajtott végre Verespatakon. Szakemberei kőzetminták segítségével osztályozták a meglévő és hozzáférhető föld alatti és külszíni bányákat. Ezzel párhuzamosan átfogó feltáró fúrásokat végeztek a felszínen és a föld alatt egyaránt. Elemezték az összegyűjtött minták arany- és ezüsttartalmát, majd 1224 kompozit mintán további 47 kémiai elem jelenlétét is vizsgálták.
Emellett kanadai és ausztráliai laboratóriumokban nagy számú fémtani elemzés készült a verespataki érc feldolgozásánál alkalmazandó legmegfelelőbb technológia azonosítására. A begyűjtött információk alapján elkészült a verespataki érctelep 29 paramétert tartalmazó mintaegyüttese, amely az érctartalékok felbecsülésének alapjául szolgál.
Az RMGC által kivitelezett fúrások térképe
Az RMGC eddig 1170 fúrást végzett geológiai és geotechnikai kutatás céljából, összesen 140 ezer méteren. A fúrások során méterenként vettek mintákat, és valamennyinek megvizsgálták az arany- és ezüsttartalmát.
Az RMGC mintavételeinek térképe
Az RMGC összesen 66100 darab, egy méter hosszú kőzetmintát gyűjtött föld alatti és külszíni bányamunkálatokból. Valamennyinek megvizsgálták az arany- és ezüsttartalmát.
Verespatakon két neogén korú szubvulkáni dácittömb (Várhegy és Kirnyik) függőlegesen beékelődött egy kréta rétegsorba, és azután a felszín közelében egy „vent brecciának” nevezett polimiktikus breccsa egységbe. Ez utóbbi freatomagmás diatrémás breccsaként alakult ki, válaszként a dácitmagmák komplexumon belüli feltörésére.
A dácit intrúziókkal társulva (mind a belsejükben, mind az intrúziók határán) majdnem függőleges breccsaoszlopok jelennek meg, amelyek az utóbbi értelmezések szerint diatrémák. A verespataki komplexum északi és keleti részét a veresvölgyi vulkáni tevékenységhez kapcsolódó fiatalabb lávafolyások és andezites agglomerátumok fedik.
A verespataki érctelep hidrotermálisan erősen mállott, az agyagosodás, az adularizálás és a kovásodás dominál.
A verespataki ércesedés arany-ezüst típusú, és legnagyobb részben elszórtan jelentkezik, pirittel társulva. Megjelenik még telér, tölcsér alakban vagy breccsatömbökkel társulva, ilyenkor elég ritkán színaranyként is megjelenik. Ezeken a magasabb aranytartalmú területeken a múltban intenzív kitermelés folyt.
Verespatakon semmilyen más vizsgált elem nem mutat kitermelhető és gazdaságilag értékesíthető tartalmat.
Az érctelep geológiai fejlődése
1. A verespataki szerkezet fejlődésének első részét egy kréta korú üledékeken belüli explozív breccsatömb kialakulása képezi. A vulkáni tevékenység nyugalmi szakaszában szedimentációs folyamatok mentek végbe, amelyek vegyes (vulkanikus és üledékes) származást eredményeztek.
A verespataki projekt tervezett külszíni bányái
A Verespatakon található ércet négy külszíni bányában termelik majd ki, a becsült tartalékok mennyisége 214,9 millió tonna, átlagos aranytartalmuk 1,46g/t, ezüsttartalmuk 6,9 g/t, azaz összesen 10,1 millió uncia (314 t) arany és 47,6 millió uncia (1480 t) ezüst fejthető ki.
Română
English
Magyar
