Română
English
Magyar
Víz
Visszatér az élet a verespataki vizekbe
Verespatakon 2000 éve termelnek ki nemesfémeket, és a múltban alkalmazott kitermelési eljárások nehézfémekkel és származékaikkal szennyezték a talajt és a felszíni vizeket. Oxigénnel és vízzel érintkezve a kéntartalmú kőzetek híg kénsavoldatokat eredményeztek, ezek feloldották a kőzetekben található nehézfémeket, majd együtt fokozatosan a felszíni és talajvizekbe kerültek.
A Roşia Montană Gold Corporation által javasolt projekt a megvalósításának első évétől előírja a történelmi szennyeződés leállítását és Verespatak környékén található vizek minőségének javítását.
- Verespatakon már a római birodalom idején aranyat bányászták. A korszerű bányászat a kitermelés által érintett környezet helyreállítását feltételezi, a vidék régi, elhagyott bányái jelentősen megrongált környezetet hagytak az utókornak.
- A környezetszennyeződés fő forrása a savas víz. Oxigénnel és vízzel érintkezve a kéntartalmú kőzetek híg kénsavoldatokat eredményeztek, melyek feloldották a kőzetekben található nehézfémeket, majd együtt fokozatosan a felszíni és talajvizekbe kerültek.
- Az összesen mintegy 140 km hosszú régi tárnákból Verespatak patakba másodpercenként 20 liter savas víz ömlik, a szennyeződés a folyás mentén több tíz km-en terjed az Abrud-patakon és az Aranyoson.
- A savas vizek káros hatása miatt Verespatak és Abrud-patak szinte teljes növény- és állatvilága kipusztult.
- Verespatak vizeiben a vegyi anyagok koncentrációja nagyon magas, így a kadmium értéke 3-szor, az arzén értéke 3,4-szer, a vas értéke 64-szer, a cink értéke 110-szer nagyobb a megengedett értéknél.
- A kadmium és az arzén a CERCLA 2007 (az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának jegyzéke) első hét legveszélyesebb vegyi anyaga között szerepel. Összehasonlításként: a ciánt a jegyzék a 28. helyre sorolja.
- A Verespatak-projektben részletes terv készült az elhagyott tárnákból kiömlő savas vizek begyűjtésére és semlegesítésére. Emellett a projekt Verespatak és Szarvaspatak völgyeinek kitisztításáról is intézkedik azért, hogy az a patakok vize megőrizhesse növény- és állatvilágát.
A Verespatak-projekt megvalósításakor egyetlen csepp szennyezett víz sem hagyja el az ipari létesítményt anélkül, hogy előzetesen megtisztítanák.
A verespataki projekt a következő vízgazdálkodási intézkedéseket írja elő:
- Az építkezés megkezdése előtt terelőcsatornákon elterelik azokat a vizeket, amelyeket a korábbi bányák nem érintettek és a tervezett kitermelés is érintetlenül hagy. A csatornák a folyás mentén, az ipari létesítmény alatti folyószakaszba terelik a vizet.
- A hidrográfiai rendszerbe jelenleg szabadon beáramló savas vizeket a célra épített várhegyi gát mögé gyűjtik, innen a feldolgozó üzem tisztítóállomásába szivattyúzzák.
- A kezelt vizet vagy a technológiai folyamatban használják fel, vagy pedig a gát alatt Verespatakba és Szarvaspatakba ürítik a két patak ökológiai vízhozamának biztosítására.
- A vízszükségletet az Aranyos biztosítja szivattyúk és vezetékek révén.
- A projekthez szükséges vízmennyiségnek csupán a 15 százalékát adja az Aranyos, a többi 85 százalék az ülepítő medencéből kerül vissza a folyamatba.
- A Verespatak-projekt létesítményeiből elszivárgó vizet összegyűjtik és megtisztítják, mielőtt visszakerül a természetbe.
