Verespatak: a jövőbeni turisztikai övezet
Verespatak számára a „turizmus ipari fejlődés nélkül” mint opció, önmagában nem életképes lehetőség. Kétségtelenül nem az, ha pusztán egy turisztikai fejlődési tervhez hasonlítjuk az infrastruktúra fejlesztését tekintetbe véve.
A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) egy tanulmány elkészítését rendelte el, amely megállapítja a turisztikai lehetőségek népszerűsítésének módozatait és amely egy összehangolt terv keretében mindezek megvalósítását elindítja.
A bányaterv lezárásakor egy teljesen új falu létesül. Ugyanakkor a régi központot helyreállítják, ahol egy múzeum létesül, s ahol szállodák, éttermek, korszerű infrastruktúra várja a látogatókat. A bányakitermelési helyszíneket, mint például a Katalin-tárnát, felújítják/berendezik és muzeális értékű tárnákká alakítják. A műemlékek, a természeti ritkaságok, mint például Tăul Găuri, Carpeni, Hollókő, Păru Carpeni – együttesen turisztikai látványosságként lesznek vonzóak. „Mitöbb, úgy értelmeztük, hogy a kormány helyi szinten intézkedik majd a gazdasági növekedés ösztönzésére." (Lásd: Verespatak – eredeti turisztikai javaslat, Gifford-jelentés 13658.R01).
Ebben a kontextusban a Gifford szaktanácsadó társaság és a nagy-britanniai Geo-Design egy költségvetésre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt készített a Kirnyik-hegy rendezésére, amely lehetővé tenné ennek megnyitását a nagyközönség számára. A tanulmány következtetése, hogy a Kirnyik-hegynek a hatályos előírásoknak megfelelően történő muzeális átszervezésére több mint 151 millió euróra volna szükség. Működtetési költsége pedig évente meghaladná az 1 millió eurót.
Ezen javaslatokat és a régészeti kutatócsoportok előterjesztéseit figyelembe véve, a kiemelt helyszínek (például Katalin-tárna, Păru Carpeni, Hollókő megőrzése és muzeális jellegű rendezése indokolt, viszont a környék teljes rendezése, turisztikai átszervezése gazdasági szempontból nem kivitelezhető. Ez a dokumentum független szakértők válasza azokra a kérdésekre, amelyeket a nyilvánosság jegyében tettek fel. Tanulmányozható a KHT Melléklet 49. kötetében.
A turizmus önmagában nem csodaszer a fenntartható fejlesztés szempontjából. És valóban, ha helytelenül értelmezik, a helyi társadalmi és környezeti állapotnak sokat árthat. A turizmus egy a fenntartható fejlődés alappillérei közül, más tevékenységi ágazatok mellett. A bányaturizmust a festői Mócvidék látványosságai egészítik ki. Jelentős anyagi beruházások szükségesek azonban ahhoz, hogy a gazdaságilag tartós, színvonalas turizmus nagyszámú turistát vonzzon. Tekintettel a jelenlegi verespataki állapotokra, ezen beruházások kevésbé valószínűek.
A Verespataki Fejlesztési Terv olyan gazdasági megoldásokat ajánl, amelyek a jelenlegi helyzethez igazodnak és amelyek biztosítják a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejlesztését, vállalkozókkal és a témában érdekeltekkel együttműködve.
